Tojtoj

Ezzel a képpel kezdem. Ez volt a fürdőszobám. Leginkább tényleg egy egybeöntött tojtoj-ra emlékeztetett. Tulajdonképpen nem a mérettel volt bajom, elférek én kis helyen is: csak az az érzés nem volt túl jó, amikor zuhanyzás után WC-re kellett mennem...és csak a nagy pocsolyába beállva tudtam megoldani. Amúgy nem lehetett belőni a víz hőfokát se, vagy hideg volt, vagy tűzforró, átmenet meg semmi.

A hotel egy két ablak széles, szűk házban volt (tipikusak ezek a keskeny sorházak), és azon belül is a padlásszobába voltunk száműzve...mentünk felfele a bőröndjeinkkel, csigáztunk a lépcsőn, majd egyszercsak vége, és még mindig nem láttuk a szobaszámunkat... az egyik ajtót kinyitottuk, és akkor láttuk, hogy még folytatódik egy még keskenyebb lépcsősor felfele...

A szobák picik voltak, az ágyamon pl. nem tudtam kinyújtani a lábamat, viszont az ablakot nem lehetett becsukni, a fűtés meg nem működött (általában nem is kell, de egész télen állítólag nem volt olyan hideg, mint akkor). Szerencsére a fűtést aztán megjavították.

E szobájából a kilátás viszont csodás volt, annak a képét is ideteszem. Az enyémből egy szép kőpárkányt lehetett látni. Cserébe viszont nálam volt vízforraló!