Mostanában egyre súlyosabb.
Volt, hogy három órán keresztül folyamatosan beszélt hozzám - nem mondom, nagyon érdekes dolgokról, ráadásul azt sem állíthatnám, hogy a fontos munkák elől vette el az időt, de három óra után már zsibbadt a fejem.
Minden reggel van egy téma, borzasztóan belelovallja magát, már-már ordibál. És persze tökéletesen igaza van. Élvezi, hogy az alapfeltételezésekből milyen kristálytiszta logikával jut el oda, ahova soha senki nem mer.
Viszont ahol az alapfeltételezésekben is hibák vannak...de ő persze látatlanban sokkal jobban tud mindent, mint aki ténylegesen az adott témában él, azzal foglalkozik.

Ma azzal húzta ki a gyufát, hogy kijelentette Szabó Magdáról, hogy milyen nevetséges valaki, teljesen értéktelen, mint író- az Abigélhez csak találtak egy jó rendezőt, aki tulajdonképpen átírta az egészet, és kihámozta a sok sületlenségből a sztorit. És úgy ahogy van, nagyon-nagyon kevés kivételtől eltekintve, a női írók mind csak pozőrök, őt mind felbosszantják.

Utána még sok egyébről hallhattuk a meggyőződéses véleményeket, nekem csak arra kellett figyelnem, hogy lehetőleg kerüljem I pillantását, mert nagyon kínos lett volna elröhögnöm magamat.

Amúgy tényleg nagyon sok mindenben igaza van, a logikája is nagyszerű, főnöknek is nagyon emberséges, csak mostanában szerintem picit elszállt...

Valószínű mi is elhülyülünk, mikor megöregszünk...ha egyáltalán marad addig el nem ivott agysejtünk. (Agyunk meg, mint azt tudjuk...)

Ja, és azt hiszem, mondanom sem kell, mi a keresztneve.