I know I'm not a hopeless case...

2008. szeptember 8., hétfő

En garde újra!

Újra vívok!!!
És rögtön az első asszómban kikaptam, mert rosszak a fegyvereim, az egyik akkor is szól, ha csak ráfújok, a másik meg bizonyos szögből nem, úgyhogy már megint vihetem sok pénzért megjavíttatni, és lehet, hogy nem is lesz jó, akkor meg venni kell méregdrágán egy harmadikat...

de a lényeg, hogy annyira jó volt újra a kezemben tartani a fegyvert, és szúrni a párnára!
És főleg: olyan jó volt viszontlátni Pista bácsit.
Pista bácsi definitli for prezident!

Én meg majd szépen belejövök, mert nagyon éreztem a hatalmas, elnagyolt mozdulataimon a több hónap kihagyást.
De ami még nagyon fontos: a térdem teljesen jól bírta, úgy látszik, csak a futás miatti folytonos rázkódás sok neki.
Továbbra is óvatosan, fokozatosan edzek, és így remélem, tényleg nem lesz baj.

5 megjegyzés:

Névtelen írta...

okézsoké, de vigyázzá a térdedre, az szar testrész -mint az közismert, nehogy izéjj valamit!! (ahogyan ezt ecseteltem is az mailben..)

zs írta...

vigyázok, de kitörés nélkül muszáj lesz néha szúrópárnáznom, egy bizonyos nagyon közkedvelt magyar intézményt a párna helyére képzelve...

aaga írta...

én is csak azt tudom javasolni, vigyázz a térdedre, bármennyire is szereted csinálni. keresztapám feleségének szétment mindkét térde a sportolástól (32 éves, mondjuk ő karatézott, de tök mindegy), most félévente jár műtétre, de már nem tudják helyrehozni, a fájdalom állandó, és még rosszabb is lehet.

szóval csak take care! amúgy meg sok sikert! :)

n írta...

hát az előttem szólók már mindent elmondtak... szóval csatlakozom!

Névtelen írta...

tegnap vívtam, rém bosszantó kitörés nélkül, amikor tudom, hogy simán elérném az ellenfelem, de nem törhetek ki, így csak lépek, és persze nem is érem el :) De fő a térdem, úgyhogy inkább nem nyeregetek edzéseken, csak kíméljem a térdem. Szóval vigyázok ám, azért is voltam sportdokinál, hogy szakértő mondja el, hogy mit csinálhatok, és mit nem :)